Holdújév ünnepe (Daeboreum)

Dátuma a holdnaptár (음력) alapján változik. A messze élő családok ekkor találkoznak (összekötő szerep). Ugyanis a ’60-as évek urbanizációjának következtében a fiatalabb családtagok a városokba költöztek, míg az idősek falun maradtak. Ekkor végzik a Jesa–szertartást, ami tulajdonképpen az ősök szelleme előtti meghajlást jelenti. Ezt évi két alkalommal, a holdújév ünnepe mellett még a koreai hálaadás napján is elvégzik. A családtagoknak már előző este meg kell érkezniük oda, ahonnan a család származik (고향 ~szülőföld). A szertartás úgy zajlik, hogy egy kis asztalra, az ún. 차례상–ra teszik az elhunyt ős(ök) képét, mellé ennivalókat, gyümölcsöt (alma, koreai körte, szőlő, sült hús, frissen termelt főtt rizs), de körülményesen fogyasztható ennivaló, pl. őszibarack nem szerepelhet. A fénykép mellé teszik míg egy papírra írva az ős nevét. A nők aztán elhagyják a szobát, a férfiak közösen háromszor meghajolnak térdelő helyzetben, aztán ők is kimennek – az asztalt egyedül kell hagyni, hogy az ősök szelleme zavartalanul fogyaszthasson. Meg lehet említeni még egy ekkor fogyasztott ünnepi likőrt (쳥주) is.

Koreai újév (Seolnal)

A Seolnal a holdújév első napja. Nagyon fontos ünnep, mivel a holdnaptár szerint ez az év kezdete. Éppen ezért ezen a napon vigyázni kell, mit és hogyan teszünk. Ilyenkor a koreai családok összegyűlnek, és közösen étkeznek és játszanak. Ezen a napon korán reggel ételt és rizsbort készítenek, majd az ősök előtt szertartással tisztelegnek. A szertartás végeztével a fiatalabbak a legidősebb családtaggal kezdve meghajolnak az idősebbek előtt, és először köszöntik őket az újévben. Az előző köszöntés végeztével tteokguk-ot (떡국 – olyan leves, mely tteok-ból, ragadós, formázott főtt rizsből készült) fogyasztanak reggelire, majd a családtagokkal együtt köszöntik a szomszédokat is. A köszöntést fogadó fél a köszöntő felnőttnek alkoholt, vagy ételt, a fiataloknak pedig édességet, vagy pénzt ad, s közben mindkét fél jókívánságait fejezi ki az újévre. Az újévkor kapott pénz, a finom ételek, s az ilyenkor hordott szép ruhák miatt a gyerekek különösen várják minden évben ezt az ünnepet. Gyakran játszanak hagyományos játékokat, mint a neolttwigi (널뛰기), a yutnori (윷놀이), vagy a sárkányeregetés. A neolttwigi-t, ezt a libikókához hasonló vidám és lendületes játékot főként nők játsszák.

Koreai hálaadás (Chuseok)

Egész évben Chuseok-kor a legfényesebb a hold. Ilyenkor az aratás utáni első termésből songpyeon-t (송편) készítenek, táróból levest főznek. A holdújévhez hasonlóan a szülővárosukba utaznak és Jesa–szertartást végeznek. A telihold fényénél fesztivált tartanak, esznek, isznak, táncolnak és játszanak. Hagyományos játék ilyenkor a kötélhúzás, a birkózás, és a nők körében a körtánc.

Téli napforduló

A téli napfordulókor a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal. Ezen a napon minden család patjuk-ot (팥죽 – adzukibabkása) készít, melyet felajánlanak az ősöknek és széthintenek a ház helyiségeiben, valamint behintik vele a falakat és a kapukat is. Ennek vallási jelentősége van, mert úgy tartják, hogy elűzi az ártó szellemeket; ezért a patjuk több mint egy egyszerű étel. A bajt távoltartó patjuk-ba ragadós rizslisztből készült „madárszemet” szokás még beletenni, melyből azután mindenki annyit eszik, ahány éves

Tano-ünnep, 5. hónap 5. napja

Ekkor ünneplik a nyár közeledtét. A férfiak a XX. század elejéig nem vágták le a hajukat, ám a modernizáció miatt aztán parancsba adták, hogy a férfiaknak rövid haja legyen. De korábban ezen a szertartáson falevélből főztek vizet (장포물), amivel a hosszú hajukat megmosták.. A nők hajtűt (fagyökér) tűztek a hajukba, a férfiak az övükbe tűzték – ez megvédett a fejfájástól, a rossz szellemektől. Ezen az ünnepen a nők összegyűlve hintáztak. Ennek azért örültek különösen, mert egy nő nem léphetett kívül a kőfalon, de hintázáskor túlláthatott rajta. Manapság is rendeznek Tano–fesztivált folklór elemekkel.

Március 1. (Samiljeol)

Az 1919-ben lezajlott japán gyarmati uralom elleni felkelés napja, ami a legnagyobb felkelés volt 1910 és 1945 között. Vérbe fojtották. Manapság a médiában ezen a napon hazafias jellegű műsorokat adnak.

Augusztus 15. (Kwangbokcheol)

A felszabadulás ünnepe. 1945-ben a japán kapitulációval a megszállásuk is véget ért. Kettős ünnep, ugyanis 1948-ban szintén augusztus 15-én kiáltották ki a koreai köztársaságot. A médiában ezen a napon függetlenségpárti műsorokat adnak.

Október 3. (Gecheoncheol)

A legendák szerint a legelső koreai államalakulat e napon jött létre i.e. 2333-ban. Az államalapítás ünnepének tekinthető. Politikai üzenetet is hordoz(hat): Korea is nagy múltú civilizáció a nagy keleti hatalmak között.